Köszöntő

Templomtörténet

Hitélet

Közösségeink

Elérhetőség

Galéria

Alapítvány

Kiadványaink

Linkek:

Katolikus Egyház

Egyházmegyénk

Katolikus Iskola

Napi evangélium

Sematizmus

Szent István Rádió

Kiadványaink

 

Megjelent plébániai újságunk Szemünk Fénye címmel, ajánljuk minden kedves olvasónk figyelmébe. A kiadvány letölthető, olvasásához Abobe PDF Reader szükséges!

Szemünk Fénye 1. szám

Szemünk Fénye 2. szám

Szemünk Fénye 3. szám

Szemünk Fénye 4. szám

Szemünk Fénye 5. szám

Szemünk Fénye 6. szám

Szemünk Fénye 7. szám

Ami az újságból kimaradt...

 

Vízkereszttől Hamvazószerdáig

 

Vízkereszt napja január 6. Ekkor emlékezünk arra, hogy a három napkeleti bölcs a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve királynak kijáró tisztelettel hódol a gyermek és édesanyja előtt. Három királyok ünnepének is emlegetik. A katolikus családoknál ekkor történik a házszentelés, az ünnepen megszentelt vízzel és tömjénnel.

Amikor a csecsemő nyolc napos lett, nevet kapott. Attól a naptól kezdve a gyermeket Jézusnak nevezték. Említésre méltó január 25. Szent Pál apostol megtérése, „pálfordulás”. Ez után az egyik legnagyobb hittérítő lesz. Elnevezéséhez híven időjósló nap.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony. A nevével ellentétben az Úr ünnepe. Jézust születése után 40 nappal a mózesi törvény szerint bemutatták a templomban. Tehát Urunk bemutatásának ünneplése ez a nap, mely a IV. századból való. A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának és a fények ünnepe lett. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust így köszöntötte: „A mindenható Isten áldjon meg Téged – kiáltott fel és karjába vette a gyermeket. Régóta álmodom erről a pillanatról. Most már békében halhatok meg, mert saját szememmel láttam a Messiást.” Anna próféta asszony is kérte az áldását. Az agg Simeon a nemzetek megvilágítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik, majd gyertyás körmenet követheti. Szentelt gyertyát igen sok alkalommal égetünk: esküvőn az asszonnyá avatáskor, keresztelőkor, szülés után az első szentmisén, ahol jelen van az anya és gyermeke. Betegeknél, halál esetén, vihar alkalmával, stb. Időjósló napként is emlegetik. Az ünnep átértelmezésében a gyertya Jézust, a Világ Világosságát jelképezi.

Február 3. Szent Balázs püspök és vértanú (316 körül szenvedett vértanúhalált) emléknapja - ünnepe. Eredetileg orvoslással foglalkozott. Sok csodás beteggyógyítás fűződik nevéhez. Legtöbbet emlegetett tette egy özvegyasszony halszálkától fulladozó gyermekének megmentése. Az asszony hálából gyertyát vitt a szentéletű püspöknek. Ennek emlékére van a Balázs-áldás.

„A Szent Balázs doktorunk, hogy ma vagyon napja,
Többször is, hogy megérhessük, az Úristen adja!
Kérjük ajándékát, a Szent áldomását,
Távoztassa mindnyájunknak torkunknak fájását!”

Február 24. Mátyás apostol ünnepe. Nevéhez a „jégtörő” jelző fűződik. Ezért vértanúságának eszközével, a bárddal ábrázolják. „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.”


 

Zarándoklat keresztény értékeink nyomában

 

Október 16-án ismételten zarándokútra indultunk István atyával, hogy Zirc, Pannonhalma, Veszprém mintegy ezer éves kincseit, értékeit megismerjük. Szép őszi, amolyan  igazi kiránduló idő ígérkezett. Az alattyáni hívekkel együtt indultunk, de igazán öröm volt számunkra, hogy az autópályára rátérve csatlakoztak hozzánk a mezőkövesdi kedves testvérek is. Így két autóbusszal közel 100 fős létszámmal együtt haladtunk úticélunk felé. Első állomásunk a Bakony közepén a Cuha patak forrásvidékén fekvő Zirc volt. A barokk Apátsági templomba belépve elénktárult annak minden szépsége: a főoltár, amely Szűz Mária mennybevételének eseményét ábrázolja, a szentély, az apáti szék, a szószék, a 6 mellékoltár, a boltozat freskói, a kis- és nagy orgona lenyűgöző látványa. Ciszterci atya tartott még külön ismertetőt is és ezután következett a szentmise.

Megható volt, hogy a kedves Testvérek szentmise szándékai mellett István atya a devecseri és kolontári katasztrófa áldozataiért is felajánlotta a szentmisét. Szentbeszédében utalt arra, hogy emberi életünk értékét az adja, ha a jó Isten útján tudunk maradni és lelki életünk gazdagodni tud. Keresztény életünk bizonysága tettekben nyilvánuljon meg. A szentmise után rövid múzeum és könyvtárlátogatás (egyéni), majd továbbindultunk Pannonhalmára.

A Pannonhalmi Bencés Apátság a Bakony és a Kisalföld találkozásánál 282 méter magasan emelkedik a tengerszint felett. Az Apátság későromán-koragótikus bazilikája a középkori magyar építészet remekműve. (1996-ban a Világörökség részévé nyilvánították) Ma is a bencés szerzetesrend él itt, letelepülésük 996-ra, Géza fejedelem idejére tehető. Szent István király 1001-ben adománylevélben jelentős földterületet és különböző kiváltságokat biztosított az Apátságnak. Ez a kiváltságlevél ma Pannonhalma legértékesebb ereklyéje, írott dokumentuma. A történelem vihara nem kímélte meg az Apátságot sem. A szerzetesek mindig töretlen hittel és bizalommal fogtak az újjáépítéshez. 1224-ben II. Endre idejében szentelték fel az újjáépített templomot, és ekkor nyerte el mai alakját. Megtekintettük a háromhajós templomot, az altemplomot és ˝Szent István szék˝-ét is kipróbáltuk. Megcsodáltuk a díszkapukat, a homlokzati freskót, a klasszicista könyvtárat és a Mátyás király korabeli kerengőt. Egy rövid időt töltöttünk még az időszaki kiállításon, amely a középkori írás és kódexkészítés folyamatát mutatja be. Még néhány ismeret: a bencés közösséget közel ötven fő szerzetes alkotja. A monostor mellett működik a 300 diákot befogadó gimnázium és kollégium (csak fiúk részére). Jelentős a szőlő és borkultúrájuk,  az arborétuma pedig igazi kikapcsolódást nyújt. A látnivaló sok volt, az idő viszont sürgetett bennünket. Szaporáztuk lépteinket, hogy időben megérkezhessünk a Bakony és Balaton ölelésében fekvő Veszprémbe, ahol 1000 éve alapította Szent István az első magyar püspökséget. Felesége Boldog Gizella székesegyházat ajándékozott a városnak, innen az elnevezés: Királynék városa.

István atya vendéglátója Dr Márfy Gyula veszprémi érsek fogadott bennünket. Megtekintettük az Érseki Palotát, termeit, annak minden szépségét szemügyre vettük. A hagyatékok, a diplomáciai testületek, vendégek ajándékai szép rendben ékesítik a tárgyaló ill. vendégváró szobákat. A herendi kályhák szépségükkel szinte már-már melegséget is árasztottak. Nagyon megható és szép pillanat volt, amikor Érsek atya saját kápolnájában imádkozhattunk és énekkel köszöntöttük a Szűz Anyát. István atya meghívását a jövő évi Rózsafüzér Királynője búcsúra Érsek atya elfogadta, így sokunknak része lehet majd megismerni kedves egyéniségét, hallgatni tanítását. Eddig is szaporáztuk lépteinket, de most kellett igazán igyekeznünk, mert egy önkiszolgáló étteremben vártak bennünket a finom ˝estebéddel˝. A lehető legjobb pergős kiszolgálással gyorsan végeztünk. A tervezett időben, jóleső érzéssel a lelkünkben indultunk haza. Útközben még egy szép élményben volt részünk. Fővárosunkban a Duna parton jött az autóbusz, így láthattuk a kivilágított budai Várnegyed páratlan panorámáját, az ezernyi fényt visszatükröző Duna víztükrét, a kivilágított hidakat.

Mindannyian még ekkor is vidámak, jókedvűek voltunk. Imával köszöntük meg a jó Istennek, hogy szép időben tehettük meg ezt a zarándoklatot, amely sok tanulsággal is szolgált. Mindenek előtt tisztelet elődeinknek, akik maradandó értékeket teremtettek, azokat megőrizték, átörökítették. Nagylelkű adományokat tettek a köz- és utókor javára. Előrelátó gondolkodással a tanításra a hitélet erősítésére nagy hangsúlyt fektettek.

Igazi szellemi és lelki élményt nyújtó utunkon még arra is volt alkalom, hogy régen nem látott iskolatársak 50 év távlatából elevenítsék fel a diákéveket. Barátságos beszélgetések kapcsolatépítésre, közösségformálásra is lehetőséget adtak.

Tisztelettel köszönjük meg István atyának ezen szép nap megszervezését és lebonyolítását.

Zarándokok nevében:

 Rózsa Lajosné

 


 

Kármelhegyi Boldogasszony búcsúja

  

Templomunk temetőjének kápolnája Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére van felszentelve. Így ezen nyári ünnepet minden évben ünnepli egyházközségünk.

Igen meleg napok előzték meg július 18-át, amikoris a búcsúra készültünk. Segítő testvérek szombaton a 30-32 oC fok melegben lelkesen takarították a kápolnát és környékét, készítették elő a szabadtéri oltárt.

Az időjárás vasárnapra mégis kegyes volt, mert a reggeli zápor megenyhítette, kellemessé tette a levegőt. Igyekeztek is a kedves testvérek a szentmisére.

A Sírkert utca és a mellékutcák megteltek parkoló autókkal, de sokan jöttek kerékpárral és gyalogosan is. 11 órakor kezdődött az ünnepi szentmise.

Sisa Menyhért kántor úr Máriához, drága Szűzanyánkhoz, Tisztelettel járulunk .... c. énekkel köszöntötte a Szűzanyát és bekapcsolódtak a hívek is. A szép éneklés közben vonultak az oltárhoz a Képviselőtestületi tagok, ministránsok, diakónus testvérünk és a vendég Atya.

Taczman András diakónus köszöntötte Fehér Róbert markazi plébános atyát és kérte az ünnepi szentmise bemutatására és a szentbeszéd megtartására. A plébános atya a megjelentek üdvözlése után röviden ismertette ezen ünnep eredetét:

Illés próféta (Ószövetség) a Karmel-hegyen aratott diadalt a Baal papokon és prófétákon.

Győzött az igaz Isten a hamis bálványok tisztelőin. Ezután Illés felment a Karmel-hegy csúcsára, leborult a földre. Felhő ereszkedett alá nyugaton, akkora, mint az ember tenyere. Nemsokára elsötétedett és hatalmas záporeső esett. Mindez a Boldogságos Szűz Máriára utal, a földre született Krisztusra, aki új életre keltett Bennünket. Máriára tekintünk ezen az ünnepen, segítségét kérjük, hogy igaz tanítványai tudjunk lenni Szent Fiának.

Az atya a szentmisét felajánlotta a

-          a temetőben nyugvó hívekért

-          az elhunyt lelkipásztorokért

-          az elhunyt szerzetes nővérekért és

-          elhunyt családtagokért.

Az ünnepi szentmise liturgikus részeiből Róbert atya szentbeszédét szeretném kiemelni (vázlatosan), hogy azok a kedves testvérek, akik nem tudtak eljönni, újságunkban olvasni tudják a tanítását, a ma nagyon aktuális kérdésfelvetést.

Róbert atya szentbeszédét az evangéliumból vett idézettel vezette be: „Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám.” /Máté 12,50/

Mária jel volt a világ számára, egy követendő példakép. Imáiban elmerült volt és tetteiben Jézus szolgálatába tudott állni.

Ezen az ünnepen a skapuláréra emeljük tekintetünket. Ezen az érmecskén az Istenanya képe látható, a másik oldalon Jézus Szíve. A legenda szerint Stock Szent Simonnak megjelent Szűz Mária és átadta neki a skapulárét

Vedd fiam, mint a barátság jelét, és arról biztosította Simont, hogy aki ezt hordja, nem kárhozik el. Az üdvösség jele is – elsősorban a karmeliták kiváltsága volt – mindazok számára, akik hűségesen követik Kármelhegyi Boldogasszony Fiát.

- Hűségesek vagyunk-e? A skapuláré önmagában nem üdvözít.

- Mi a mi részünk? Ne csak imádkozzunk – ami természetesen nagyon fontos –, hanem tettekkel is bizonyítsunk. Tetteink krisztusi tettek legyenek.

- Áldozatvállalásra képesek vagyunk-e? vagy elbújunk egy szép mondat mögé és

            =   elmarad az ima

            =   elmarad a vasárnapi szentmise

            =   elmarad az elsőáldozás

            =   elmarad a bérmálkozás

            =   elmarad az egyházi házasságkötés

 

Katolikus emberként tennünk kell a jót, érezni kell, hogy küldetésünk van.

- El kell feledni a kettősséget!

- Szívünkben hisszük, de a tetteink?

- Ki teszi rosszá a világot?

Azok, akik megalkuvók a világgal.

A Boldogságos Szűz Mária jelét adta annak, hogy amit a szívével hitt, tettekben is megvalósította.

Mária igent mondott az angyal szavára, az Angyali üdvözlettől a Golgotáig kísérte Szent Fiát.

Mária a mi közbenjárónk, kéri a kegyelmet számunkra.

- Készek vagyunk-e Máriának ajándékozni magunkat?

- Készek vagyunk-e Isten szolgálatának adni életünket?

- Komolyan vesszük-e hitünket?

Mindannyiunkat mély elgondolkodásra késztetett Róbert atya feltett kérdései. Hálásak vagyunk, hogy ilyen közvetlen módon fogalmazta meg tanítását és ezzel megérintette az emberi lelkeket.

Még egy gondolat: A szentségi körmenet előtt az volt a kérése, hogy legyen ez a körmenet egy HITVALLÁS mindannyiunk számára.

Róbert atya szép ünnepet kívánt, diakónus testvérünk megköszönte a tanítást.

A szentségi körmenet a szokásos útvonalon haladt végig a temetőben és ekkor lehetetett igazán látni, hogy milyen szép számban eljöttek a testvérek az ünnepi szentmisére.

A sírok friss virágokkal voltak díszítve, a kedves hozzátartozók szeretete és emlékezete volt ezekben a virágokban.

A körmenet befejezése után felhangzottak a himnuszok és ezzel zárult a Karmelhegyi Boldogasszony ünnepi szentmiséje.

Köszönet mindazoknak a kedves testvéreknek, akik eljöttek a szentmisére.

Köszönet a Főplébánia, a Szentkúti Plébánia Templom és a környező települések híveinek, hogy megtisztelték ezen szép búcsúi ünnepet.

Köszönet azoknak a testvéreknek, akik áldozatos munkájukkal előkészítették a szentmise bemutatásának helyszínét.

Szeretettel és tisztelettel köszönjük Róbert atya tanítását.

Köszönet a közvetlenségéért, a megbúvó lelki problémák őszinte feltárásáért, lelkiismereti vizsgálatra indító kérdéseiért.

Papi szolgálatához erőt, egészséget kívánunk, a jó Isten szeretete vigyázza útját!

 

Jászberény, 2010. július 18.

                                                                                              Köszönettel és imával:

                                                                                                           Rózsa Lajosné

 

© 2009 krisz design
Webgazda: Koleszár Krisztián